Bezárás
BezárásVálassz várost
BezárásVálassz várost

Középkori romkert - Nemzeti emlékhely Székesfehérvár

8000 Székesfehérvár, Koronázó tér

Középkori romkert - Nemzeti emlékhely információk

A középkori Magyarország koronázó temploma, Székesfehérvár Királyi bazilikája

A főtér keleti szélén, a püspökség telke mellett húzódó romterület a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi. A templom alapítója maga az államalapító Szent István volt, akit itt temettek el, és akinek halála után (1038) 1543-ig, a város török kézre kerüléséig, minden magyar királyt ezen a helyen, az egykori bazilikában koronáztak meg. A koronázótemplom emellett Szent István király és fia, Szent Imre herceg és még tizennégy magyar király, számos királyi családtag, valamint külön királyi kegyből számos előkelőség temetkezési helye is volt. 

A templom története, átépítései

A templom többször újjáépült a történelem során. A XII. században, István király 1083-ban történt szenté avatása után megkezdődtek a királyi temetkezések a templomban. A következő nagy átalakulása a XIV. században volt, amikor a férfi ágon kihalt Árpád-ház trónján Anjou Károly Róbert, az Árpádok nőági leszármazottja következett. Károly Róbert az államalapító dinasztiához fűződő kapcsolatát hangsúlyozandó, a tűzvészektől pusztított és megtépázott templomot újjáépíttette, és a XIII. században a királyi temetkezések szempontjából mellőzött templomot újra királyi temetkező hellyé tette. Utódai 1543-ig, Luxemburgi Zsigmond kivételével mindannyian a koronázó templomba temetkeztek.
A Szűz Mária-templom utolsó nagy átépítése Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik, aki több más mellett jelentős építkezésekkel is kifejezésre kívánta juttatni rátermettségét és legitimitását a magyar trónon. Ennek eredményeként az eredeti épületet mintegy felével megnövekedve hatalmas, késő gótikus templomot építtetett. 

Szent István öröksége

Feladatai (pl.: a koronázási ékszerek őrzése) az épülettel együtt változtak az idők során, de koronázó templom volta mindvégig fennállt. Ezt a rangját az államalapító sírja biztosította. A magyar szokásjog már az Árpád-kortól csak az államalapító sírját őrző székesfehérvári Szűz Mária-templomban történt koronázást tekintette érvényesnek. A sírhely, a szentté avatott uralkodó testereklyéi, az általa készíttetett és koronázási palásttá alakított miseruha képezték azt a látható és kézzelfogható Szent István-i örökséget, amelyben a középkor a szent király oltalmazó és segítő erejének megtestesítőit látta. 

A templom pusztulása

A templom végső romlása tornyának 1601-ben bekövetkezett felrobbanásával kezdődött el. Építőköveit elhordták, és azokat a városfalak építésére használták fel. 1688-ban, a török hódoltság végén már csak a templom északi oldalán megmaradt kápolnák emlékeztettek a egykori fényes épületre. Az újjászerveződő ország nem talált jogfolytonosságot az egykori épülettel, így történhetett, hogy helyén új templomot nem emeltek. A templom mellett a középkorban működő papi testület alkotta Szűz Mária-prépostság még újjászületett, 1777-ben azonban megszűnt, hogy helyét a Mária Terézia királynő alapította püspökségnek adja át. A koronázások színhelye a török hódoltság korának koronázó temploma, a pozsonyi Szent Márton-templom maradt, majd 1867 után a budavári Nagyboldogasszony-templom, a mai Mátyás-templom lett. 

A romkert, mint Nemzeti emlékhely

A templom maradványai a XIX. század második felében megindult ásatásokkal kezdtek a tudományos és közérdeklődés fókuszába kerülni. Az ásatások feltárták a bazilika jelentős részét és szabadtéri romkertként tették láthatóvá. Mauzóleumában Szent István szarkofágja és Aba Novák Vilmos történelmi seccója is megtekinthető. Az 1939-ben készült monumentális mű a mauzóleum falát díszíti A közel 130 négyzetméteres történelmi seccó a Szent Korona és a Szent Jobb történetét eleveníti meg, de látható rajta Vajk megkeresztelése, Szent István koronázása és a magyar történelem kiemelkedő alakjai, királyai, sőt még az adott korszakot képviselő közéleti személyiségek is feltűnnek a falakon. A Szent István szarkofágjának részére Lux Géza tervei alapján emelt mauzóleum és kőtár külső falait Madarassy Walter finom domborművei, az ablakokat Árkayné Sztehlo Lili páratlanul szép üvegfestményei ékesítik. Ezek a csodás képzőművészeti alkotások is segítenek nekünk abban, hogy történelmünk jeles uralkodóira méltóképpen és örökké emlékezzünk. 
 


Fizetett hirdetés

Még több Látnivaló Székesfehérváron

Logó
Óragyűjtemény

Székesfehérváron, a Kossuth udvaron, az Órajáték épületében Óramúzeum nyílt, Kovác...

Logó
Táncosnő szobor

A székesfehérvári Kossuth utcában álló Táncosnő szobor Medgyessy Ferenc alkotása.

Logó
Kégl-kastély

A székesfehérvári Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő volt, aki jelent...

Vélemények, hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide

Látnivalók

Eseménynaptár

Fizetett hirdetés


Fizetett hirdetés

Már 29

Móricz Zsigmond Színház műsora
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház műsora, előadásai, jegyárai
Nyíregyháza

Már 29

Békéscsaba, a mindig megújuló város
Az Alföld szívében fekszik Békéscsaba, amelyet Európa legnagyobb falujának is neveznek. ......
Békéscsaba

Már 29

Debrecen, a Tiszántúl Rómája
Magyarország második legnagyobb városát – népességben és területileg egyaránt – „Kálvinista Róm...
Debrecen

Fizetett hirdetés

Térkép





Programok a közelben

1 VMK Veszprém havi programok

A veszprémi Városi Művelődési Központ aktuális havi programjai.

Szállás a közelben

1 Szent Gellért Hotel Székesfehérvár

A Szent Gellért Hotel Székesfehérvár központjában, a történelmi belvárosban találhat

2 Szent Gellért Junior Székesfehérvár

A Székesfehérvár történelmi belvárosában található Szent Gellért Junior szárnyunkban...

3 Centrál Vendégház Székesfehérvár

Vendégházunk Székesfehérvár szívében, a festői szépségű Arany János utca kétszinte...

Megosztom



Látnivaló kereső Székesfehérvár

Partnereink




Facebook